Lologram.

(Aztán tegnap még sikerült a körömágyamba beleszaladni az ollóval, lehet hogy inkább nem kellett volna csinálnom semmit.)

Később viszont, amikor a Promenádban már tetőfokára hágott a karaoke (értsd: a beépített srácok már valami LGT dallal próbálkoztak feltüzelni a nagyérdemű, de totálisan érdektelen közönség karaoke-kedvét), átslattyogtunk a Szentjupiba, mert ott van Dreher és Megan már mióta nem ivott – na az a cucc ott a szomszéd asztalnál egy Fonogram díj lehetett (ilyen aranyszprével befújt mikrofon egy adag görbe drót közé szúrva, a website szerint „egy művészi kivitelű aranyozott mikrofon”), és rájöttem, hogy:

1. Én nem a Szentjupiban ünnepelném, ha díjaznak. Más kérdés, hogy Fonogramra esélyem sincs, és nem is akarom, hogy legyen. Lehet, hogy az más szubkultúra.
2. A Fonogram website a díjátadó utáni nap közepén még nem tud arról, hogy egyébként volt egy díjkiosztó. Továbbra is „szavazz SMS-ben”-felszólítás, jelöltek listája. Oké, hogy vasárnap van és gizike csak munkaidőben hajlandó átírni a HTML-t, de akkor is: amateurs!

A Promenádban persze nyilván nem érdektelen a közönség, elvégre ezek direkt karaokezni jönnek. A Fonogram websiteon pedig (taling about useless shit websites) nem találni egy megveszekedett fotót se a díjról, csak azt a kibaszott művészi skiccet, nehogy egyébként 100%-osra be tudjam lőni, hogy a szomszéd asztalnál az volt-e. (Bár mi más lehetett volna, „szovjet űrkutatásért” emlékdíj?)

Elgondolkodtató egyébként, hogy minek díjaznak külföldieket. A magyarokat se érdekli, akkor mondjuk a Red Hot Chilit minek? És nekik is átadnak egy díjat? Vagy elküldik postán? I don’t get it.