Hónap: 2009 július

…amit különböző okokból érdemes megnézni:

1. Goodfellas: Martin Scorsese remekmű, kb. ez lehet az a film, amiből a Sopranos készült, ami a legjobb sorozat evar, mint tudjuk. Külön viccesek az átfedések: találkozhatunk Dr. Melfivel (aki fiatalkorában igencsak szemrevaló pipi volt), Pussyval, Phil Leotardo-val (szerencsétlent itt se szeretik), Christopherrel, és még rengeteg new jersey-i arccal. És ugyanaz a hangulat: a nagy maffiózók, ahogy piti bűnöket követnek el, zabálják az olasz kaját (amitől a néző persze ismételten rendel egy pizzát), szóval must see.
2. Valley of Flowers: nem említeném csak a minősége miatt, de vicces megnézni egy buddhista felfogással készült forgatókönyvet. Akkor még nem fog gyanút az ember, amikor a reguláris középkori tolvajsztori keretein belül elkezdenek árnyékot meg tükörrel varázserőt lopkodni szerelmes főszereplőink… (Pedig itt már — mint utólag kiderül — megtörtént a baj, a démon kiszabadítása!) Viszont hősnőnk (Mylène Jampanoï, meglehetősen szép és cicit is villant!) halála után belecsöppenünk egy gyökeresen más, modern kori Tokióban játszódó cselekménybe, ami olyan érzés, mintha a rendezőnek két független ötlete lett volna, viszont csak egy filmre volt budget — és persze a végén összeáll a kép: a démon a szerelméért feladta a halhatatlanságot, viszont a hős pont őérte megszerezte, ezzel pedig zavar keletkezett az erőben, hisz ember nem lehet halhatatlan, démon pedig ne reinkarnálódjon má’ ohne zsinór… A rasztahajú démonzsaru (szintén örökéletű, apparently) helyreteszi a dolgokat, ember meghal, démon örökéletűvé downgradeltetik és régi helyére bezáratik. És itt a buddhista lényeg: két és fél óra filmnézés után konkrétan ugyanott tartasz, mintha el se kezdted volna nézni a filmet! Ennél jobban semmi nem összegzi egy vallás lényegét.
3. Frost/Nixon: nem is annyira a film, mint maga a lefedett történelem a lényeg itt. (Jó a  feldolgozás egyébként, de nehéz megítélni, elvégre történelmi hűségre törekedtek, nem akcióra, vagy ilyesmire.) Gondolom a magyarok nagy részének kimaradtak a Watergate amerikai utórengései, sejtem (de hangsúlyozom: nem tudom), hogy a vasfüggönyön innen a kapitalizmus csődjét emelték inkább ki… Meg hát én még erősen concept státuszban voltam, amikor ez az egész történt. Mindenesetre hihetetlen látni, ahogy egy korrupción kapott amerikai elnök megtörik, és hogy ez ilyen kevésen múlik… A DVD extrái között ott van az eredeti interjú egy része is, nagyon érdemes megnézni.
4. (A legfrissebb pedig a Slumdog Millionnaire, ami jó kis film meg aranyos, bár a 8 Oscart nem látom indokoltnak — de hát az Oscar mindig politika.)