Vlieland pt. 2: Zoe bárkája.

Hogyismondjam ezt úgy, hogy átjöjjön a keserédes irónia: jó, hogy akkor voltunk Vlielandon, amikor.

Mi még így láttuk a tengerpartot:

Homokot görget a szél, fókák sütkéreznek a napon (haha, nap decemberben, mit szívott a lee). (A fókák itt nem látszanak. De hazafele láttuk őket!)

Most így néznek ki a Waddenzee partjai:

Meg így: Vlieland pt. 2: Zoe bárkája. részletei…

Újévi fogadalmak – update.

Szokásomtól eltérően tavaly írtam újévi fogadalmakat. (A szokásom tavalyelőttig az volt, hogy nem írtam.) Most, hogy megint újév van, gondoltam updatelem magam, hogy mi teljesült és mi nem. Hozzáteszem: egy évig rá se néztem az eredeti posztra: emlékeztem, hogy van, és néhány fogadalomra is emlékeztem, de nem ez irányította az életemet, még ha néha eszembe is jutott, hogy „bakker meg kéne már tanulni kést élezni”, vagy ilyesmi.

Szóval jöjjön a lista, és mondjuk rövid értékelés és fivestar utána! Aztán egye fene, adok hozzá párat hogy ne unatkozzak 2019-ben sem. Újévi fogadalmak – update. részletei…

Mi Vlielandon voltunk, és ti?

Az ünnepek között Vlielandon voltunk.

Vlieland (nem összekeverendő Vlietlanddal, ahol anno a kölcsön-Jaguart fotóztam) hivatalosan és közigazgatásilag Friesland része, földrajzilag meg a Waddenzee-é, ezé a Hollandiától Dániáig terjedő dűnés-homokos szigetvilágé.

(…amit németül Wattenmeer-nek is hívnak.) Mi Vlielandon voltunk, és ti? részletei…