Kaptam a Nuontól (áram- és melegvízszolgáltató) év végi kimutatást. Természetesen emailben és nem papíron, természetesen a webre referál, ahol a részletek vannak, de kaptam egy kis személyre szabott videót is, amiben a szokásos infografika stílusban összefoglalják nekem az évemet, áram- és melegvízfelhasználás nézőpontból. Tök elegáns megoldás, be is csuktam a háttérben már megnyitott részletes infó tabot, mert ebben minden benne volt, ami kellett, kapok vissza 137 eurót (yay), jövőre 13 euróval kevesebb lesz a havidíjam (yay), mert (és ezért ez az egész poszt) bár 4 fős család vagyunk (plusz macska), kevesebb energiát fogyasztunk, mint egy háromfős család (macska nélkül):
Úgyhogy most környezettudatosan elmegyek, átveszem a szülinapi téligumijaimat (yay). Oké, 507 eurót otthagyok cserébe (boo), viszont legalább többet fog fogyasztani a kocsi (boo), mint most az Ultrac Satin-okon… (Ugyanakkor el tudunk menni síelni vele anélkül hogy fejre állnánk.) (Yay.)
Feltűnt már nektek, hogy a Google Photos milyen okos?
Feltöltöttem egy rakás régi fotót Google Photos-ba. Több, mint 25 ezret, konkrétan, az összeset, amit csináltam, amióta van digitális gépem (2002-től kezdődően.) Régen, amikor még százötvenen éltünk egy cipősdobozban az út közepén és napi huszonhat órát dolgoztunk a malomban, még olyan fényképezőket használtunk, amiben nem hogy 4G és ujjlenyomatolvasó, de még GPS sem volt, szóval a régi fotóim természetesen GPS koordináták nélkül voltak tárolva.
Azt eddig is tudtam, hogy a Google Photos pl. panorámát összefűz több fotóból, meg beforgatja őket, ha nincsenek beforgatva (ie. az ai megnézi a fotót és el tudja dönteni hogy el van forgatva egy portré vagy tájkép, ha nincs erre vonatkozó EXIF infó), meg az összes ilyen goodie-t. De ha nem töltöttem volna fel sokéves, GPS koordináta nélküli fotókat most, sosem tudtam volna meg, hogy
landmark detection
is van benne!
Vagyis adott egy fotó, ami EXIF-ben tárolt GPS koordinátát nem, de pl. magyar parlamentet, vagy valami hasonló közepesen népszerű épületet tartalmaz:
A Google Photos manók ezt észreveszik, és előzékenyen odabiggyesztik a fotó mellé a koordinátát, egy „estimated location” megjegyzéssel. (És valóban, a Google Cloud Vision API oldal is említi: „Detect popular natural and man-made structures within an image.”)
Egészen verzatilisnek tűnik egyébként. Az Erzsébet-híd+Gellérthegy kombó simán megvan. Ebből:
A kis „i” gombra kattentva ez lesz:
De még egy olyan képet is be tud lőni, ahol a parlamentnek csak a kupolája látszik:
Emlékeztek a Google Goggles-ra? Az tudott már relatíve régóta ilyesmit, nyilván az ai azóta is tanul, és egyre jobb lesz. Meg hát persze ott a Google reverse image search is, szóval mit vagyok meglepődve.
De azért amikor összeáll a technika és a feltöltött 25 ezer fotóból csinál egy rendezett galériát, helyesen beforgatott fotókkal, felismert lokációkkal, összefűzött panorámákkal, a végén pedig okosan még be is rendezi őket albumokba utazások szerint, az elég impresszív.
Szóval egyrészt tényleg létezik a Samsung Note 7 tiltás a repülőkön, konkrétan online checkin közben (is) kifejezetten felhívják a figyelmedet, hogy ha NOte 7-ed van, azt még kikapcsolt állapotban sem viheted fel a gépre.
Másrészt a Schipholon (amszterdami reptér ugye, ejtsd: szkhkhkhkhiphhhhol) a departures terminálba belépve először meglepődtem, aztán hangosan felnevettem. Ahogy belépsz, ezt látod, életnagyságban:
Annyira élethű, hogy tényleg elhiszed hogy igazi; aztán ráguglizol, és rájössz, hogy nem az: egy Maarten Baas nevű művész munkája. Egyébként teljesen pontos, funkcionális óra, egy csavarral (see what I did there?).
Harmadrészt meg életemben először a London City-re repültem, a város közepére. Ez ugye arról nevezetes, hogy míg egy Lutonról (brrr…) vagy Gatwickről realisztikusan kb. 2-2,5 óra bejutni Londonba, és Heathrow-ról is 1-1,5, a City-ről tokkal-vonóval fél óra alatt (34 perc; mértem!) bent voltam a London Eye-nál. A Canary Wharf meg konkrétan 3 DLR és 2 metrómegállóra van, tippre negyed óra.
https://www.instagram.com/p/BL_qy7dD03O
Emiatt míg pl. a Luton (brrr…) a vendégmunkások reptere és egy kisvárosi Volán buszállomás hangulatát árasztja, a City a napi business ingázók reptere, a falon tőzsdei árfolyamok futnak, és kb. mindenki öltönyben és poggyász nélkül csapatja. (Mert este úgyis hazamegy.)
A központi lokációt egyébként a londoniak természetesen utálják: a City Airport bár kicsi (egy kifutó az egész), de zajos, mert hát reptér. A környék, gondolom emiatt, kifejezetten lepukkant, ránézésre az ottani orosz közösség fellegvára, úgyhogy a DLR-en, metrón az öltönyös tömeg mellé betársul a csíkos adidas susinacis, kötekető réteg, igazán érdekes élmény. A bezárás tehát elvileg nem lenne rossz Londonnak, mert a terület amúgy nagyon értékes. Jay Foreman összefoglalja neked ha érdekel:
Ugyanakkor persze pont most, amikor még Heathrow-t is bővíteni fogják minden korábbi ígéret ellenére (ismét csak Jay Foreman kapcsolódó videóját tudnám ajánlani), nyilván nem fog ez bekövetkezni: miközben pl. Amszterdam (és Schiphol, ami simán bővíthető különösebb fájdalom nélkül), és gondolom még 3 másik nagyváros bármelyik pillanatban szívesen átveszi London szerepét mint európai (pontosítsunk: Európai Uniós) business hub, a brexit utáni Anglia nyilván foggal-körömmel fog ragaszkodni minden kicsi versenyelőnyéhez. (Itt teszem hozzá, hogy a Schipholról, ha nem számítjuk a leszálló repülő taxizását és a terminálon gyaloglást, 20 percen belül bent vagy a belvárosban, 25 perc alatt az üzleti negyedben.)
Mondjuk az kétségtelen, hogy a London City Airport nevét sokkal könnyebb kiejteni, mint azt, hogy szkhkhkhkhiphhhhol.
