Nem olyan rég (december elején) karácsonyi rendezvényen jártam, Alpbachban. Ez egy kis hegyi falu Tirolban, pár sípályával, és sok hagyományos osztrák faházzal:
Alpbach
Fun fact (Wikipediáról, honnan máshonnan): Alpbachban 1953 óta kötelező a hagyományos tiroli építészeti stílusban építkezni, úgyhogy az egész falu úgy néz ki, mint egy, nos, tradícionális tiroli falu. Ez itt a hagyományos tiroli építészeti stílus, ha nem lenne meg:
Tradicionális tiroli építészet
Alpbach innen Hollandiából legegyszerűbben egy Amszterdam-München repülőjárattal, majd bérautóval közelíthető meg, én is ezt a kombót választottam. A München-Alpbach útvonal pedig Kufsteinen halad át, úgyhogy itt meg is álltam, elvégre magyarként fontos történelmi helyről beszélünk. Kufstein, Alpbach. részletei…
Nagyon rég blogoltam, pláne magyarul, hogy is működik ez?
Na mindegy, lássuk mi sül ki.
Voltunk nyaralni, Svédországban. Megküzdöttünk a migránshordákkal, messziről elkerültük a no-go zónákat. Ha-ha, csak viccelek, semmi ilyesmivel nem találkoztunk, a boltok ajtajában fel-felbukkanó koldus általában kelet-európából jön. Most, hogy ezen túlvagyunk…
Szóval egyrészt tényleg létezik a Samsung Note 7 tiltás a repülőkön, konkrétan online checkin közben (is) kifejezetten felhívják a figyelmedet, hogy ha NOte 7-ed van, azt még kikapcsolt állapotban sem viheted fel a gépre.
Másrészt a Schipholon (amszterdami reptér ugye, ejtsd: szkhkhkhkhiphhhhol) a departures terminálba belépve először meglepődtem, aztán hangosan felnevettem. Ahogy belépsz, ezt látod, életnagyságban:
Annyira élethű, hogy tényleg elhiszed hogy igazi; aztán ráguglizol, és rájössz, hogy nem az: egy Maarten Baas nevű művész munkája. Egyébként teljesen pontos, funkcionális óra, egy csavarral (see what I did there?).
Harmadrészt meg életemben először a London City-re repültem, a város közepére. Ez ugye arról nevezetes, hogy míg egy Lutonról (brrr…) vagy Gatwickről realisztikusan kb. 2-2,5 óra bejutni Londonba, és Heathrow-ról is 1-1,5, a City-ről tokkal-vonóval fél óra alatt (34 perc; mértem!) bent voltam a London Eye-nál. A Canary Wharf meg konkrétan 3 DLR és 2 metrómegállóra van, tippre negyed óra.
https://www.instagram.com/p/BL_qy7dD03O
Emiatt míg pl. a Luton (brrr…) a vendégmunkások reptere és egy kisvárosi Volán buszállomás hangulatát árasztja, a City a napi business ingázók reptere, a falon tőzsdei árfolyamok futnak, és kb. mindenki öltönyben és poggyász nélkül csapatja. (Mert este úgyis hazamegy.)
A központi lokációt egyébként a londoniak természetesen utálják: a City Airport bár kicsi (egy kifutó az egész), de zajos, mert hát reptér. A környék, gondolom emiatt, kifejezetten lepukkant, ránézésre az ottani orosz közösség fellegvára, úgyhogy a DLR-en, metrón az öltönyös tömeg mellé betársul a csíkos adidas susinacis, kötekető réteg, igazán érdekes élmény. A bezárás tehát elvileg nem lenne rossz Londonnak, mert a terület amúgy nagyon értékes. Jay Foreman összefoglalja neked ha érdekel:
Ugyanakkor persze pont most, amikor még Heathrow-t is bővíteni fogják minden korábbi ígéret ellenére (ismét csak Jay Foreman kapcsolódó videóját tudnám ajánlani), nyilván nem fog ez bekövetkezni: miközben pl. Amszterdam (és Schiphol, ami simán bővíthető különösebb fájdalom nélkül), és gondolom még 3 másik nagyváros bármelyik pillanatban szívesen átveszi London szerepét mint európai (pontosítsunk: Európai Uniós) business hub, a brexit utáni Anglia nyilván foggal-körömmel fog ragaszkodni minden kicsi versenyelőnyéhez. (Itt teszem hozzá, hogy a Schipholról, ha nem számítjuk a leszálló repülő taxizását és a terminálon gyaloglást, 20 percen belül bent vagy a belvárosban, 25 perc alatt az üzleti negyedben.)
Mondjuk az kétségtelen, hogy a London City Airport nevét sokkal könnyebb kiejteni, mint azt, hogy szkhkhkhkhiphhhhol.
