WTFPL.

WTFPL (Do What The Fuck You Want To Public License):

DO WHAT THE FUCK YOU WANT TO PUBLIC LICENSE
Version 2, December 2004

Copyright (C) 2004 Sam Hocevar
14 rue de Plaisance, 75014 Paris, France
Everyone is permitted to copy and distribute verbatim or modified
copies of this license document, and changing it is allowed as long
as the name is changed.

DO WHAT THE FUCK YOU WANT TO PUBLIC LICENSE
TERMS AND CONDITIONS FOR COPYING, DISTRIBUTION AND MODIFICATION

0. You just DO WHAT THE FUCK YOU WANT TO.

A Canonical lepacsizott a Parallels-szel. (És most az IBM-mel.)

A magyar hírekben minthe nem lett volna ez olyan nagyon kiemelve (vagy csak nekem maradt ki), pedig durva: február 8-ai sajtóbejelentés szerint a Canonical elérhetővé teszi a Parallels virtualizációs technológiát — ugyanazt a technikát, amivel a Mac userek futtatnak Windowst a MacOS-en belül. A telepítése baromi egyszerű, parter repositoryban fel tudod tenni a 15 napos trial verziót, ami után viszont kapsz egy linket ahol meg tudod venni a licenszet.

Ez persze érdekes helyzet, ilyen eddig nem nagyon volt, főleg a Debian alapú disztrókon — persze volt VMWare, meg Google Earth, amik kőkeményen non-free szoftverek, de 15 napos triálverzióval eddig nem találkoztam.

Ide kapcsolódik a másik hír, miszerint a Canonical és az IBM DB2 Express-C csomagot ad supporttal együtt, pénzért. (A DB2 Express-C egyébként ingyenes, a support már kevésbé.) Ez is a partner repoban lesz elérhető, illetve készül belüle egy VMWare image is.

Linus Torvaldsnak igaza volt.

Film: Rambo trilógia.

Az utóbbi pár napban Rambot néztünk. (Miután a negyediket megnéztük, és persze leborultunk a nagysága előtt, kedvet kaptunk az első háromra.)

Természetesen az első a legjobb az urban commandó sráccal, aki flipoutol a tapló kisvárosi rendőr túlkapásain és szétcsap — aztán persze kicsúsznak a kezéből a dolgok. A durva az, hogy nem az akció teszi kurvajóvá a filmet, hanem az utolsó jelenet:

Ha nem láttad, vagy nem emlékszel, akkor ez az a jelenet, amíg a First Blood csak egy akciófilm, és itt válik háborús filmmé. (Illetve persze háború utáni (post-war) filmmé, mert a vietnami háborút csak érintőlegesen említi a cselekmény.)

És a theme song.

És persze a kiskorunkból (alámondásos német 500-adik VHS kópia) ránk maradthiedelmek, hogy a Rambó kemény csávó és jó ez így neki és mi is rambó akarunk lenni (vagy csak nekem volt ilyenem?), holott Rambo szomorú, egyáltalán nem találja a helyét a világban, egyáltalán nincs semmi emberi mércéje arról, hogy nem háborús övezetben mit szabad és mit nem, mondhatni szociopata. Nem éppen szerepmodell. (A Wikipedia oldal szerint a munkatáborban jól érzi magát, mert ott legalább van rend, fegyelem, és megmondják neki, hogy mit csináljon.) Ez persze nyilván általános lehetett a vieatnami veteránok között, de a Szarvasvadászon meg ezen kívül nem tudok olyan nagyhatású filmet, ami pont erre rávilágított volna. A Szarvasvadász Oscar-t kapott, a Rambo pedig megérdemelte volna.