speak no evil

Webby eredmények!

Amit kiemelnék, csak így gyorsan: a TED, a lipilee.hu szerkesztőség kedvenc Miro csatornája nem is tudom hány díjat (5-öt, 6-ot?) elhozott — teljesen megérdemelten! Nem láttam a Diggnation-t, a Digg viszont elhozott egy people’s choice-ot, úgyhogy Kevin azért virulhat. És ami a durva: a Rathergood (kitteh powwa) szerintem a Webby 12 éve alatt végig ott volt a köztudatban, azmekkora!

Na, back to work.

Mármint a filmek, amiket kóma állapotban megtekintettem, ugyebár. Read more…

Michael Pollan 2007-es TED előadását (nekem reggeli közbeni infotainment) melegen ajánlom mindenkinek megnézésre. (Mindenkinek, aki ért angol.)

2 érdekes gondolat szerepel itt:

1. Mi van akkor, ha nem az emberi tudat (-osság) az evolúció csúcsa? Példának (többek között) a füvek térnyerését hozza fel: ha jól megnézed, az emberiség a füvek hatalmában él. A füvek elérték, hogy egy szofisztikált faj erdőket vágjon ki és őket telepítse a helyére, gondozza, ápolja. Nem azt jelenti ez, hogy a tudat jelentéktelen, vagy hogy bármi más fontosabb lenne: a lényeg, hogy ez is csak egy eszköz a Természet eszköztárában, és nem feltétlenül nemesebb, mint a füvek módszere, vagy a méhek biokémiája. Hackelhető, ha úgy tetszik.
2. A második egy konkrét példa egy biofarmra, ahol 6 faj tenyésztésével olyan hatékony és belterjes környezetet alakítottak ki, ami rengeteg kaját termel úgy, hogy a folyamat végén jobb minőségű termőfölddel dolgoznak, mint az elején. A tehén megeszi a füvet -> a csirke megeszi a tehénszarban fejlődő légylárvát, közben széthordja (teríti) a trágyát és magas nitrogéntartalmú (nagyon jó minőségű trűgya!) trágyát képez (szarik, ugye) -> a javított állagú (trágyázott) földből jobb minőségű fű nő, kezdhető a folyamat elölről. Mekkora!

Ennyit bevezetőnek, a többit megnézed.

Már korábban fel akartam tolni (for the record) a Miro-ban beállított csatornáimat. A drill persze egyszerű: amikor először komolyan megnyitottam a cuccot, végigtúrtam az összes csatornát és kiválasztgattam az érdekesnek tűnőket (kb. 60 körüli csatorna lehetett), amit aztán szelektáltam, fogyasztottam, ahogy jöttem rá, hogy nem minden annyira érdekes, ami annak látszik, vagy ha érdekes is (lehet), pontosan tudom, hogy az életben nem jutok el az unalomnak arra a szintjére, hogy befogadjam. Amit tehát nagyon nem néztem, azt egy idő után töröltem, illetve egy szomorú másik szempont is bejött: Read more…