Lipilee Hollandiaországban, avagy Hollandia a csodák csodája, avagy Lipilee esete Hollandiával, Lippilin és a hollandlámpás, szóval hollandiai kalandok és posztok gyűjteménye.
What a week(end).
Kicsit az ív mögött vagyok ezzel, de akartam írni egy dologról, amivel 4 év itt-tartózkodás után idén szembesültünk először. Ez a valami a meivakantie helyett a
#pasvuuren
Hollandiában (azon belül is az északi tartományokban) április 20-án kitört a meivakantie (igen, a jelentése „májusi vakáció”; igen, áprilisban van), 2 hét iskolai szünet. Tavaly ebben az időszakban mentünk Olaszországba 2 hétre, ahol aztán annyira szar idő volt, hogy a 2 hétből 1 hét lett. Most itthon maradtunk a 23-24 fokos gyönyörű kora nyárban (a Mediterráneum időjárását tekintve nem döntöttünk rosszul), gyerekek ponycamp-ben, meg királyszülinapoztunk, sa-töb-bi!
A ponycamp húsvét hétfőn kezdődött, valamint előtte el terveztünk menni valami outingra vasárnap. Nos, a vasárnapból nem lett semmi: reggel kilépve a lakásból azzal szembesültem, hogy valaki gumit éget. Belépve a twitterre aztán azzal szembesültem, hogy az a valaki az Németország és Hollandia keleti tartományai, a szél meg idefújta nekünk az egészet.
David Attenbro (slow content).
Figyeljük meg, ahogy a hattyú a szárnyát nem csak repülésre, hanem vitorlázásra is használja:
(A fenti videó egyébként Ransdorp mellett készült, a tegnapi 18.5k futásom közben.)
IJburg itt épül.
Az előző részek tartalmából:
Épül-szépül a kis szigetcsoportunk, ebből egyelőre az „épül” igaz, mert hát hova szépüljön, amikor még a vízbül veszi ki a zokszi is alig látszik ki.
Engem mindig elképeszt, hogy van egy óriási vízfelület, amire egyszercsak építenek egy szigetet, ahol aztán több ezer ember lakik (köztük én is), létrejön egy új „falu”, a saját kis parkjaival, központjaival… Nos, ebből az új IJburg-i szigetek esetében egyelőre nem sok van meg, de készül, mint az alábbi drónos felvételből is látszik. Enjoy!
FutósszezON, hajósszezON (fotókON).
Végre itt a tavasz! Valamiért úgy emlékeztem hogy a Waterlandkör, amit szoktam volt futni tavaly, az kb 8 km… de nem annyi, úgyhogy múlt pénteken accidental 13 km-t futottam szezonnyitónak (ami persze végre egy olyan szezon amit nem 0-ról kezdek). Ennek a pozitív eredménye (a 13 km-en kívül) az, hogy rámsötétedett, márpedig a naplemente a Waterlandon gyönyörű!